A 2015 novemberétől Nyolcforrás Program nevet viselő Pedagógiai Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, énekre, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a népi kultúra átadására, ápolására épül.
Ebbe a programba illeszkedik bele szervesen tagóvodánk egyéni arculata.
Az évkörbe illeszkedő teendőnket Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve alapján határoztuk meg. Ez a rendszer ad teret az éves munkának, tevékenységünknek, és az abba illeszkedő jeles napoknak, ünnepi szokásoknak. Az évkörhöz, a természet munkájához való igazodás segíti közel hozni a gyermekekhez a tanult ismereteket, akik így testközelből sajátítanak el egy-egy munkához, jeles naphoz, ünnephez fűződő szokást, a kapcsolódó hiedelmekkel, tevékenységformákkal, ételekkel együtt.
Kapcsolatunk kulturális intézményekkel:
Az intézmény a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kb. húsz éve szoros együttműködést ápol, az intézmény kínálta múzeumpedagógiai lehetőségek évek óta szerves részét képezik a nevelési tervnek. Számos óvodai rendezvény: évzárók, Miklós-napok helyszíne a Múzeum; valamint a jó kapcsolatnak köszönhetően a Múzeum biztosítja a Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége szervezésében évente megrendezésre kerülő Teréz napi találkozók helyszínét is. Az óvoda óvodapedagógusai tagjai a Múzeum ún. holdudvarának, külső foglalkozásvezetőként rendszeresen vezetnek óvodás korosztálynak szóló múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. Az intézmény szakalkalmazottai közül többen is segítik a hiteles munkához szükséges néprajzi forrásanyag felkutatását.
Az országos múzeumok közül a Szépművészeti Múzeummal az intézmény öt évet dolgozott együtt. A Múzeum zárásáig évente két alkalommal az óvoda nagycsoportos korú gyermekei vettek részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon.
Tematikus múzeumok közül a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeum és Meseműhellyel 2013 óta dolgozunk együtt. A gyerekeknek érdekes élményt ad, hogy ez a Múzeum kifejezetten nekik, az ő érdeklődésüknek megfelelően készült. A múzeumlátogatások során a mesék egy, az óvodában hallottaktól eltérő megközelítéssel ismerhetik meg a mesevilágot, az ott hallott zene, élőszó és interaktív megoldások, játékok mind az élményszerű tanulást teszik lehetővé számukra. A Mesemúzeum és Meseműhely programjára egy évben egy alkalommal megyünk.
A helyi múzeumok közül a Skanzen mellett a városi múzeumot, a Ferenczy Múzeumot is látogatjuk a gyerekekkel. 2014-től részt veszünk a Bánáti Sverák József festő nevével fémjelzett óvodásoknak szóló szakmai programban is. A foglalkozássorozat négy alkalomból áll, ebből két-három alkalom a múzeum kiállításainak felfedezése, egy-két alkalom pedig a kiállításokhoz kapcsolódó művészeti tevékenység egy keramikus, illetve egy festőművész segítségével.
A gyermekek zenei nevelésének fontos eleme a népzenén túl a komolyzene is, ezért a kezdetekkor aktív szervezői voltunk, és évek óta részesei vagyunk az ún. BonBon matiné programnak is. A program célja az volt, hogy a résztvevő gyerekek egyenlő mértékben hozzájuthassanak a komolyzenei programokhoz, így a részvételi díjat pályázati, illetve alapítványi forrásokból finanszíroztuk. Fontos volt számunkra, hogy a program eléréséhez ne kelljen sokat utazni, a program helyszíne könnyen, gyalogosan is megközelíthető legyen. Az is célunk volt, hogy az óvodapedagógusok is magukénak érezzék ezt a programot, és városunk valamennyi óvodájából legyenek résztvevők. A gyermekek az évi négy előadás során a komolyzenei koncertek mellett megismerhetik a hangszereket is. A program eredményessége kézzel fogható volt, számos család az óvodai foglalkozást követően a gyermek kérésére ment el hangversenyre.
A hangversenyek mellett az előadóművészet is megjelenik éves programunkban. A gyerekek a különböző ünnepi alkalmakon a szülőkből toborzott, vagy az óvónőkből álló csoport népmesei előadásait láthatják. Óvodánkban az elmúlt évek során az alkalmi társulatok mellett számos bábtársulat is megfordult, közülük a Majorka Színház szellemisége illeszkedett leginkább programunkba. Két játszó ember jól látható, részletesen kidolgozott, esztétikus bábokkal mutatja be interaktívan, nem paraván mögé bújva a meséket. A társulat évente két alkalommal látogat el Óvodánkba (itt is cél volt, hogy a gyereknek minél otthonosabb környezetet biztosítsunk). Az őszi látogatáskor 35-40 perces, a tavaszi látogatáskor egy összeszokott, az óvodai életbe beleszokott csoportnak pedig már 60 perces előadást hoznak, amit a négy éves gyerekek is örömmel néznek végig.
A nemzeti identitás erősítésén – amit a néphagyomány-éltetés módszerével érünk el – túl célunk a lokális identitás erősítése is, így a tagóvoda vezetője, Szigethy Miklósné kidolgozta a Mesemozgató Filmnapok programot Szentendre óvodásainak. A mozi komoly ismeretbővítési lehetőséget rejt, példát mutat a kulturált szabadidő-eltöltésre is. A program Szentendre város mozijában, a P’Art Moziban zajlik, évente két alkalommal. A mozilátogatáskor a gyerekek a Magyar Népmesék egyes részeit nézik meg tematikus fűzésben. Az óvodás korosztály 20 perecet tud egybefüggően odafigyelni, így a tematikus blokkok két részletben kb. 20 perc időtartamúak. A két egységet a mesék témájához kapcsolódó mondókák, népi gyermekjátékok kötik össze. Az őszi időszak a beszoktatás, közösségépítés időszaka, így ekkor állatos, egyszerű meséket választunk a gyerekek számára, akiknek nagy élmény ilyen nagy felületen mozgóképet látni. A hely lehetőséget ad a kultúrafogyasztó viselkedéskultúra elsajátítására is. A tavaszi időszakban a bábelőadáshoz hasonlóan hosszabb lélegzetvételű meséket válogatunk, a mesék témája a tavaszi időszakhoz igazodóan a párválasztás, királylányos, királyfis történetek.
Az óvodai nevelési programunkba épül a környezeti nevelést segítő Madarász ovi foglalkozás is, ahol a nagycsoportos korú gyerekek egy ornitológus vezetésével összesen nyolc (négy gyakorlati és négy elméleti) foglakozáson vesznek részt.
A néptáncoktatás is jelen van programunkban, évente kb. 17 alkalommal (kéthetente) a délelőtti oktató-nevelő munka részét képezi.
Innovációs tevékenységünk:
A program címe: Mesemozgató
A címmel arra szeretnénk utalni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesében, ha hallgatják, vagy ha nézik a gyerekek? A Magyar népmesék sorozat meséi mozgókép formájában jelenítik meg a gyerekeknek a tárgyi világot. A sorozat több mint 40 éve töretlen sikernek örvend. A Kecskeméti Animációs Filmstúdió vezetője és a sorozat rendezője, tervezője elhatározásából valósult meg az epizódokhoz kapcsolódó, az adott tájegységre jellemző népművészeti motívum, viselet és tájnyelv megjelenítése. A zene autentikus népdalelemek ötvözete a Kaláka együttes saját dallamaival. A feldolgozott mesék tökéletesen alkalmasak arra, hogy közelebb vigyék a gyerekekhez népmesei hagyományunkat. Ez indította el bennünk, hogy a már évek óta működő tematikus Mesemozgató filmnapokból kiindulva, újító tevékenységként, komplex programot állítsunk össze. A mozilátogatás évente két alkalommal történik. Ősszel, a közösséggé formálódás időszakában többnyire állatmeséket választunk, mert ezek a mesék a gyerekek lelki szükségleteinek kielégítéséhez nyújtanak segítséget. Tavasszal, egy megerősödött óvodai közösség látogat a moziba, hogy több szálon futó tündérmeséket nézzen meg. A mesékben megjelenő tárgyi környezetet, népi életmódot a gyerekeknek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban lehetőségük van megfigyelni. A tájegységi séták a mesék témájához kapcsolódnak. Egy tanévben 12 mesét látnak és hallanak a gyerekek. Az óvónőkkel közösen készülünk fel a tárlatvezetésre, hogy játékba ágyazva nyújtsunk ismeretet a gyerekeknek.
A Mesemozgató program, egy olyan periodikusan ismétlődő folyamatot foglal magába, aminek része, a tanévente kétszeri Mesemozgató filmnapok, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységi sétái. Az óvodában megvalósuló műhelymunka, művészeti érzékenyítő program, melyben a mese által átélt érzelmeket a festés segít feldolgozni. Kéthetenként néptáncoktatás van óvodánkban, ahol lehetőségük van a gyerekeknek a mesékhez kapcsolódva a néptánc dialektusainak megismerésére, segítve ezzel a táncos anyanyelvük fejlődését. A gyerekek életkori sajátságához igazított kortárs irodalmi alkotások tudatos beépítése, kiemelten adventkor és a költészet napján (az irodalmi foglalkozások helyszíne a Parti Medve könyvesbolt és kiadó). A tanévet lezáró program pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum, Mesemúzeum és Meseműhely látogatása. Ezek a tevékenységi folyamatok részei helyi nevelési programunknak, tükrözik egyéni arculatunkat.
Óvodánk-örömök…
Szeretnénk megosztani veletek örömünket, hiszen olyan ritkán adódik, hogy anyagi támogatást kap egy óvoda, azért, hogy a tehetséggondozás terén bővíteni tudja eszköztárát!
2020-ban az EMMI pályázatot írt ki A hazai és határon túli óvodai tehetség-kibontakoztató programok támogatására. Óvodánk sikeresen vett részt ezen a pályázaton, amire 500000 Ft támogatást kapott. Két tehetséggondozó műhelyben tevékenykedünk. A szokásőrző népi dramatikus játékokkal foglalkozunk az egyik műhelyben, a másik műhelyünk a képzőművészet területén nyújt lehetőséget a tehetségígéretek kibontakozásában. Mindkét műhelyben a legfontosabb, hogy támogassuk az 5-6 éves gyermekek érzelmi intelligenciáját, értékeket adjunk át, akár terápiás módszerrel! A támogatott programunknak, Festés-zenei inspirációval, címet adtuk. Egy rövid összefoglalóban olvashattok, a „miértekről”, a „hogyanokról” vagyis a magáról a programról és a céljáról.
Képzőművészeti Önfejlesztő Alkotó Program. Festés- zenei inspirációval – ezt a címet választottuk az új tehetségfejlesztő programunknak. Egyik leendő feladata és célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. Feladatunk felismerni a kreatív gyermekeket, ösztönözni, motiválni kreativitásukat, kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási vágyukat. Törekedünk a harmonikus fejlesztésre. Segítjük fejlődésüket a különböző helyzetekben az általános kreatív nevelés eszközeivel. E kritériumoknak megfelelve építettük fel az új komplex tehetségprogramot.
Miért a festés? : A festés a finommotorikának, az agyféltekék összehangolásának leghatékonyabb fejlesztője. A gyerekek a festés során különböző technikai elemeket és eljárásokat sajátítanak el. Festés során a hangzó élmény átalakul vizuális élménnyé. A hallási, mozgási, nyelvi, képi önkifejezés gyökerei egymásba kapaszkodva küldik a szellemi táplálékot a fejlődő gyermek számára. Az alkotás közben hallgatott zene erősen hat a képzelőerőre és fejleszti az improvizációs készséget is. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és a finommozgás fejlődése érhető el. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt és segítséget jelent a figyelemfejlesztésben. A bemutatott képzőművészeti alkotások megfigyelése során fejlődik szín, forma és vizuális térérzékük, képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük. A komplex művészeti program segíti a gyermekek képi gondolkodásának fejlődését, az élmény- és a fantáziavilág gazdagodását. Bizalmat ösztönző, biztonságos környezetet teremtünk. Értékelésmentes, teljes elfogadáson alapuló közös alkotások létrehozása a cél, melyekben minden gondolat helyes és az összes megvalósítási módnak létjogosultsága van. A gyermekek belső világát ismerjük meg a festésen keresztül, mivel ecsetvonásuk ebben a korban érzelem fókuszú. A művészi tevékenység lehetőséget nyújt a megterhelő élmények feszültségeinek levezetésére az élmény más szinten való megfogalmazása által. Az alkotás öröm, oldja a szorongást és lehetővé teszi, hogy a gyermek önmagát aktív cselekvőként és hatni képes személyként élje meg. A kiscsoportos forma intenzívebb részvételt tesz lehetővé. Az alkotáshoz kapcsolódó zene képes fejleszteni az empátiás és a szociális érzéket. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás az önmegvalósításban és az én-erő fejlesztésében. A komplex művészeti program terápiaként is alkalmazható a speciális nevelést és a sajátos nevelést igénylő gyerekek esetében. Lehoczky Krisztina szentendrei festőművész és művészetterapeuta szülőként ismerte meg a Bimbó utcai Tagóvoda néphagyományéltető programját. Mint festőművész és művészetterapeuta úgy érezte, hogy festéssel, önkifejezésből fakadó alkotás létrehozásával könnyebb azonosítani a szunnyadó tehetségeket. A befogadó formában a kész művészeti alkotás által keltett érzések, hatások átélése, feldolgozása a terápia során segíthet a sajátos nevelést igénylő gyermekeknek is. Amiben számítunk az együttműködésére az a gyermekek motiválása kreativitásukban a megfelelő eszközökkel és technikákkal. Számítunk rá alkotó, teremtő folyamat, bizalmat ösztönző és biztonságos környezet megteremtésében, újszerű módszerek alkalmazásában. Illetve segítségünkre van, új komplex, fejlesztő program kialakításában, mely során a térbeli- vizuális fejlesztéshez kapcsolja a zeneiséget és az öntudati megerősítést. A pedagógusokkal együtt állítottuk össze a programot, amely témájában kapcsolódik az éves nevelési tervhez.
A programban tizenkét kisgyermek vesz rész, akik között sajátos nevelést igénylő gyermekek is vannak. A foglalkozások heti egy alkalommal történnek. A programot egy évre terveztük, de a járványhelyzet miatt csak januárban tudtuk beindítani, ami a tanévben már csak 13 foglalkozást jelent. Tervezzük még a múzeumlátogatásokat, minden a korlátozások enyhítésétől függ! Számunkra a legnagyobb ajándék, hogy kiváló minőségű eszközökkel, a témához kapcsolódó komolyzenei CD-kel, szárító állvánnyal és még sok praktikus eszközzel gyarapíthattuk műhelyünket.
Pályázatot írni nem könnyű dolog, ezt mindnyájan tudjátok! Lehetőséget kapni a minőségi munkavégzéshez nagyon jó! A gyerekek alkotását látva azt tudom mondani, hogy megérte a sok-sok ráfordított idő és a vele járó izgalom.
Simon Péterné, Kati
Tehetséggondozó munkaközösség vezető
Díjak, elismerések:
A Bimbó úti Tagóvoda 2008 óta Néphagyományőrző Mesteróvoda, valamint a Kincses Kultúróvoda 2016 pályázat díjazottjainak egyike.
Tagóvoda vezető:
Szigethy Miklósné
2000 Szentendre, Bimbó utca 2.
tel.: +36 26 785 835
e-mail: szentendreibimbo@gmail.com
Az óvóda saját honlapja: https://www.bimbo-ovi.hu/
2022 NYÁRI ZÁRÁS
Bimbó úti Tagóvoda zárva tart 2022. 07. 25 – 2022. 08. 21-ig!
Nyílt napok az intézményben
2022. 03. 28-30.
Szeretnénk kérni az érdeklődő szülőket, igaz, a járványügyi intézkedések enyhítettek a szabályokon, de kérnénk egymás egészségének megőrzése érdekében csak egy szülő érkezzen és gyermekét ne hozza magával!
Megértésüket köszönjük!
Tisztelt Szülők!
Felhívjuk a 2019. szeptember 1. napja előtt született gyermekek szüleinek figyelmét, hogy a 2011.évi CXC. törvény 8.§ (2) bekezdése szerint gyermekük számára az óvodába járás napi 4 órában kötelező.
Amennyiben a szülő úgy dönt, hogy az idén óvodaköteles gyermekét nem kívánja óvodába beíratni, akkor 2022. április 15. napjáig benyújtott kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a felmentést engedélyező szerv, vagyis a Szentendrei Járási Hivatal felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.
Szentendre Városi Óvodák és Tagóvodái
várja azon szülők jelentkezését, akik a 2022/2023. nevelési évtől
gyermekük óvodai elhelyezését kérik.
Óvodai nyílt napok: 2022. március 28-30. 8-11 óráig
Az óvodai beiratkozás időpontja: 2022. április 25-28. 8-12 óráig
Az óvodai beiratkozás helyszíne: 2000 Szentendre, Pannónia u. 5.
A következő beosztás szerint:
2022. április 25. (hétfő): Vasvári Pál úti Tagóvoda és Bimbó utcai Tagóvoda
2022. április 26. (kedd): Püspökmajor ltp-i Tagóvoda és Egres úti Tagóvoda
2022. április 27. (szerda): Szivárvány Tagóvoda és Óvoda Központ
2022. április 28. (csütörtök) Hold utcai Tagóvoda és Izbégi Tagóvoda
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy amennyiben a fenti időpontokban a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, úgy az óvodai nyílt napok elmaradnak, a személyes beiratkozás helyett elektronikus vagy telefonos beiratkozásra lesz csak lehetőség az alábbi elérhetőségeken:
e-mail: ovodajelentkezes@gmail.com, tel: 26/816-637 vagy 26/785-149
Veszélyhelyzet fennállása esetén a jelentkezési lapot aláírva és szkennelve, vagy fényképként elektronikusan szíveskedjenek a fenti e-mail címre megküldeni.
Személyes beiratkozás esetén szíveskedjenek magukkal hozni:
A jelentkezési lapot, gyermek és a szülők nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a gyermek TAJ kártyáját.
Amennyiben rendelkeznek szakértői véleménnyel, illetve a gyermek fejlettségi állapotáról szóló dokumentummal, kérnénk ezeket is bemutatni. Veszélyhelyzet fennállása esetén mindezeket e-mailben a jelentkezési laphoz mellékelni szíveskedjenek.
Telefonon történő beiratkozás esetén a következő adatok megadása szükséges:
-gyermek neve,
-gyermek születési helye és dátuma,
-gyermek TAJ száma,
-gyermek állandó lakcíme, tartózkodási helye,
-gyermek anyjának neve, lakcíme, tartózkodási helye,
-gyermek apjának (gondviselő) neve,
-amennyiben sajátos nevelési igényű a gyermek, úgy azt közölni szükséges, telefonáló szülő neve, szülők telefonszáma és – amennyiben van – e-mail címe, kiválasztott óvoda neve.
-amennyiben a kiválasztott óvodába jár már testvérgyermek, akkor nevének megadása szükséges és alternatívaként megnevezhet a szülő még két másik óvodát (amennyiben az első helyen megjelölt óvodába nem sikerülne felvenni a gyermeket, lehetőség van még két másik preferált óvodát megadni)
-kötelező a felvételt biztosító óvoda megnevezése, amennyiben a gyermek és édesanyja állandó/tartózkodási címe nem Szentendrén található.
Az óvodák felvételi körzete Szentendre Város közigazgatási területe.
Minden tanévkezdés előtt a „nyári gazdagságban” tervezzük meg éves tevékenységeinket, igazodva csoportjaink életkor és nemek szerinti összetételéhez.
„Nyári gazdagságban”
A beszoktatás időszakában a legfontosabb, hogy a gyerekek megismerjék az óvoda környezetét. Ezért egy-egy mondattal vagy szóval neveztük meg óvodánk helyiségeit: pl.: “Meg is mosakodjál” elnevezés a mosdó felett.
Őszi érettség: „Kezed, lábad mozogjon, a szőlőhöz simuljon!”
A szüret kapcsán a felnőttek munkáját figyeljük meg és utánozzuk. A „dolgos hétköznapokban” az idénynek megfelelő munkajellegű tevékenységek adnak mintát a differenciálásra, hogy mindenki az életkora szerint megtalálja a számára elvégezhető munkafázist.
Őszi érettség: Betakarítás ünnepe:
A „Tök jó nap” alkalmából a szülők először látnak a gyerekektől őszi játékfűzést, és ismerkedhetnek meg egymással.
Márton napja alkalmából egy családhoz megyünk. Szent Márton lúdja az ott játszott játékokban jelenik meg. A jövő évi bő termés biztosítására uzsonnára libazsíros-hagymás kenyeret eszünk.
Az időszakhoz kapcsolódó rajzolás, mintázás, kézműveskedési lehetőségek folyamatosan jelen vannak mindennapi tevékenységeinkben.
Mesék, dalos- és sportjátékok:
Meséink, dalos játékaink kapcsolódnak az adott időszak tevékenységeihez. Az egészségnevelés nagyon fontos területe a sport, a sportjátékokat is játékgyűjtésekből keressük az adott időszakhoz.
Népi időjárásra vonatkozó megfigyelések megbeszélésével, szólások, közmondások értelmezésével ismerjük meg a minket körülvevő külső környezetet. Az összegyűjtött termésekkel matematikai tartalmú játékokat játszunk.
A gyerekek megismerhetik a jeles névnapokhoz kapcsolódó szokásokat is (Erzsébet, Katalin, András).
„Téli álomban”: „Jaj, de nagyon hideg van”
Advent számunkra a várakozás, készülődés időszaka. Az időszak tevékenységeit a „tűz” köré építjük.
Az időszak jeles névnaposa Miklós. A gyerekek megismerik Miklós püspök legendáját. Közösen elevenítjük fel a Miklós napi ajándékozás paraszti hagyományait. Eljátsszuk „láncos Miklós” dunántúli szokását.
A karácsony családi ünnep, nekünk az a feladatunk, hogy erre a családi ünnepre ráhangolódjunk. Az ünnepre készülődésünk során beszélgetünk arról, hogy milyen varázserőt tulajdonítottak régen az asztalra helyezett ételeknek, tárgyaknak, láthatják az iskolások pásztorjátékát, régi karácsonyi gyermekdalokat tanulunk.
„Mindenben szem előtt tartsd a tisztaságot”
Vízkereszt napjától kezdődik el a farsangi időszak. Ebben az időszakban beszélünk a vízről is: a szentelt vízről, és a mindennapi élethez kapcsolódó vízről, amivel való takarékoskodás a környezeti nevelésünk része.
Az időszak jeles napja: Gyertyaszentelő Boldogasszony. Ezen a napon a gyerekek megismerkednek a gyertyamártással mint népi mesterséggel.
Farsang farkán óvodánk mindhárom csoportja délután a szülőkkel együtt „Falufeljáró” felvonulást tart. A gyerekeknek a hagyományos zsánerfiguráknak öltöznek, közben lány- és legénycsúfolókat mondunk, megjelenik egy tréfás álesküvő, amit a felnőttek játszanak, sok- sok mondókával, dalos játékkal, saját készítésű ritmushangszerekkel fűszerezve.
„Tavaszi újulás”
Ez az időszak a böjti játékokról, jeles névnaposokról, a húsvéti ünnepkörről szól, és egyik hangsúlyos nemzeti ünnepünk is ekkor van: március 15., amikor egy “toborzó játékot” játszunk. A „toborzó játék” ötlete a Gergely-járás szokásához kapcsolódik.
Az ünnephez kötődő jelképeket különböző technikákkal készíthetik el: pókfonással a kokárdát, agyagból a címert stb. El kell készíteniük a „Katonakönyvüket” is. Minden oldalra egy saját maguk által készített rajz kerül, amelyben a családi élet egyes elemeit, és az ügyességi játékok során elért eredményeket vezetik.
A lányokra marad a gondoskodás feladata, míg a fiúk ügyeskednek, ők foglalkoznak a ház körüli munkával, az állatok ellátásával. Mivel ez az ünnep böjti időszakra esik, olyan dalos játékokat játszanak, amit ebben az időszakban lehet: karikázót, zárt körjátékokat, kanyargó, vonuló játékokat.
„Dolgozni szaporán”
Ez a gyerekdalból kiemelt részlet jelzi, hogy a jó időben sokat tartózkodunk a szabadban, igyekszünk szinte minden tevékenységet kint végezni.
Tavasszal Szent György napjához, Szent Flóriánhoz (a tűzzel dolgozó mesterek védőszentje) illetve a fagyosszentekhez kötődő hagyományokat elevenítjük fel, munkajellegű tevékenységekhez kapcsolódó gyerekjátékokkal, mozgásos ügyességi játékokkal, mondókákkal, versekkel, mesékkel, kézműveskedéssel.
Az évet egy játszóval zárjuk, amiben olyan játékokat fűzünk össze, amit a gyerekek a réten, árokparton, a zöldben játszottak régen, mi ezt a Skanzen egyik tájegységében éljük újra.
Az óvodából az iskolába való átmenetben segít a Skanzen kondorfai iskolájában egy tanóra.
A gyerekek megkapják a vászontarisznyájukat, benne palatábla, palavessző, spongya. Elindulnak az iskolába, ahol a tanító várja őket. Ízelítőt kapnak minden órából, számolásból, írásból, olvasásból. Megismerik a regulákat és megtanulják a tanítás előtti és tanítás utáni imákat. Ezzel indítjuk a nagycsoportosokat iskolába.
Óvodapedagógusok: Kuzma Tímea és Németh Nóra
Dajka: Rimai Krisztina
Pedagógiai asszisztens: Csalogányné Rimai Zsófia
Óvodapedagógusok: Erdeiné Kelemen Gyönygyi és Nagy Zsófia
Dajka: Trapp Zsuzsanna
Óvodapedagógusok: Szigethy Miklósné és Simon Péterné
Dajka: Szautner Istvánné Erzsébet