Bimbó úti Tagóvoda
Óvodánkról

A 2015 novemberétől Nyolcforrás Program nevet viselő Pedagógiai Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, énekre, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a népi kultúra átadására, ápolására épül.

Ebbe a programba illeszkedik bele szervesen tagóvodánk egyéni arculata.

Az évkörbe illeszkedő teendőnket Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve alapján határoztuk meg. Ez a rendszer ad teret az éves munkának, tevékenységünknek, és az abba illeszkedő jeles napoknak, ünnepi szokásoknak. Az évkörhöz, a természet munkájához való igazodás segíti közel hozni a gyermekekhez a tanult ismereteket, akik így testközelből sajátítanak el egy-egy munkához, jeles naphoz, ünnephez fűződő szokást, a kapcsolódó hiedelmekkel, tevékenységformákkal, ételekkel együtt.

 

Kapcsolatunk kulturális intézményekkel:
Az intézmény a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kb. húsz éve szoros együttműködést ápol, az intézmény kínálta múzeumpedagógiai lehetőségek évek óta szerves részét képezik a nevelési tervnek. Számos óvodai rendezvény: évzárók, Miklós-napok helyszíne a Múzeum; valamint a jó kapcsolatnak köszönhetően a Múzeum biztosítja a Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége szervezésében évente megrendezésre kerülő Teréz napi találkozók helyszínét is. Az óvoda óvodapedagógusai tagjai a Múzeum ún. holdudvarának, külső foglalkozásvezetőként rendszeresen vezetnek óvodás korosztálynak szóló múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. Az intézmény szakalkalmazottai közül többen is segítik a hiteles munkához szükséges néprajzi forrásanyag felkutatását.

Az országos múzeumok közül a Szépművészeti Múzeummal az intézmény öt évet dolgozott együtt. A Múzeum zárásáig évente két alkalommal az óvoda nagycsoportos korú gyermekei vettek részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon.

Tematikus múzeumok közül a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeum és Meseműhellyel 2013 óta dolgozunk együtt. A gyerekeknek érdekes élményt ad, hogy ez a Múzeum kifejezetten nekik, az ő érdeklődésüknek megfelelően készült. A múzeumlátogatások során a mesék egy, az óvodában hallottaktól eltérő megközelítéssel ismerhetik meg a mesevilágot, az ott hallott zene, élőszó és interaktív megoldások, játékok mind az élményszerű tanulást teszik lehetővé számukra. A Mesemúzeum és Meseműhely programjára egy évben egy alkalommal megyünk.

A helyi múzeumok közül a Skanzen mellett a városi múzeumot, a Ferenczy Múzeumot is látogatjuk a gyerekekkel. 2014-től részt veszünk a Bánáti Sverák József festő nevével fémjelzett óvodásoknak szóló szakmai programban is. A foglalkozássorozat négy alkalomból áll, ebből két-három alkalom a múzeum kiállításainak felfedezése, egy-két alkalom pedig a kiállításokhoz kapcsolódó művészeti tevékenység egy keramikus, illetve egy festőművész segítségével.

A gyermekek zenei nevelésének fontos eleme a népzenén túl a komolyzene is, ezért a kezdetekkor aktív szervezői voltunk, és évek óta részesei vagyunk az ún. BonBon matiné programnak is. A program célja az volt, hogy a résztvevő gyerekek egyenlő mértékben hozzájuthassanak a komolyzenei programokhoz, így a részvételi díjat pályázati, illetve alapítványi forrásokból finanszíroztuk. Fontos volt számunkra, hogy a program eléréséhez ne kelljen sokat utazni, a program helyszíne könnyen, gyalogosan is megközelíthető legyen. Az is célunk volt, hogy az óvodapedagógusok is magukénak érezzék ezt a programot, és városunk valamennyi óvodájából legyenek résztvevők. A gyermekek az évi négy előadás során a komolyzenei koncertek mellett megismerhetik a hangszereket is. A program eredményessége kézzel fogható volt, számos család az óvodai foglalkozást követően a gyermek kérésére ment el hangversenyre.

A hangversenyek mellett az előadóművészet is megjelenik éves programunkban. A gyerekek a különböző ünnepi alkalmakon a szülőkből toborzott, vagy az óvónőkből álló csoport népmesei előadásait láthatják. Óvodánkban az elmúlt évek során az alkalmi társulatok mellett számos bábtársulat is megfordult, közülük a Majorka Színház szellemisége illeszkedett leginkább programunkba. Két játszó ember jól látható, részletesen kidolgozott, esztétikus bábokkal mutatja be interaktívan, nem paraván mögé bújva a meséket. A társulat évente két alkalommal látogat el Óvodánkba (itt is cél volt, hogy a gyereknek minél otthonosabb környezetet biztosítsunk). Az őszi látogatáskor 35-40 perces, a tavaszi látogatáskor egy összeszokott, az óvodai életbe beleszokott csoportnak pedig már 60 perces előadást hoznak, amit a négy éves gyerekek is örömmel néznek végig.

A nemzeti identitás erősítésén – amit a néphagyomány-éltetés módszerével érünk el – túl célunk a lokális identitás erősítése is, így a tagóvoda vezetője, Szigethy Miklósné kidolgozta a Mesemozgató Filmnapok programot Szentendre óvodásainak. A mozi komoly ismeretbővítési lehetőséget rejt, példát mutat a kulturált szabadidő-eltöltésre is. A program Szentendre város mozijában, a P’Art Moziban zajlik, évente két alkalommal. A mozilátogatáskor a gyerekek a Magyar Népmesék egyes részeit nézik meg tematikus fűzésben. Az óvodás korosztály 20 perecet tud egybefüggően odafigyelni, így a tematikus blokkok két részletben kb. 20 perc időtartamúak. A két egységet a mesék témájához kapcsolódó mondókák, népi gyermekjátékok kötik össze. Az őszi időszak a beszoktatás, közösségépítés időszaka, így ekkor állatos, egyszerű meséket választunk a gyerekek számára, akiknek nagy élmény ilyen nagy felületen mozgóképet látni. A hely lehetőséget ad a kultúrafogyasztó viselkedéskultúra elsajátítására is. A tavaszi időszakban a bábelőadáshoz hasonlóan hosszabb lélegzetvételű meséket válogatunk, a mesék témája a tavaszi időszakhoz igazodóan a párválasztás, királylányos, királyfis történetek.

Az óvodai nevelési programunkba épül a környezeti nevelést segítő Madarász ovi foglalkozás is, ahol a nagycsoportos korú gyerekek egy ornitológus vezetésével összesen nyolc (négy gyakorlati és négy elméleti) foglakozáson vesznek részt.

A néptáncoktatás is jelen van programunkban, évente kb. 17 alkalommal (kéthetente) a délelőtti oktató-nevelő munka részét képezi.

Óvodánk helyszíne a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium szervezésében működő költészet napi megmozdulásoknak, amikor a gimnazisták verseket olvasnak fel a kisebbeknek. A rendezvény kiemelt célja, hogy a generációk közti párbeszédet, és ezáltal a tanulást elősegítse. A rendezvényre készülve a gyerekekkel kedvenc verseiket olvassuk a héten, és örömmel tapasztaltuk, hogy számos kortárs gyermekeknek is alkotó költő, például Varró Dániel vagy Lackfi János munkáit a gyerekek maguk hozzák be, hogy társaik is megismerjék.

Díjak, elismerések:

A Bimbó úti Tagóvoda 2008 óta Néphagyományőrző Mesteróvoda, valamint a Kincses Kultúróvoda 2016 pályázat díjazottjainak egyike.

 

Elérhetőségek

Tagóvoda vezető:
Szigethy Miklósné
2000 Szentendre, Bimbó utca 8-10.
tel.: +36 26 785 835
e-mail: szentendreibimbo@gmail.com

Programok

Minden tanévkezdés előtt a „nyári gazdagságban” tervezzük meg éves tevékenységeinket, igazodva csoportjaink életkor és nemek szerinti összetételéhez.

„Nyári gazdagságban”
A beszoktatás időszakában a legfontosabb, hogy a gyerekek megismerjék az óvoda környezetét. Ezért egy-egy mondattal vagy szóval neveztük meg óvodánk helyiségeit: pl.: “Meg is mosakodjál” elnevezés a mosdó felett.

Őszi érettség: „Kezed, lábad mozogjon, a szőlőhöz simuljon!”
A szüret kapcsán a felnőttek munkáját figyeljük meg és utánozzuk. A „dolgos hétköznapokban” az idénynek megfelelő munkajellegű tevékenységek adnak mintát a differenciálásra, hogy mindenki az életkora szerint megtalálja a számára elvégezhető munkafázist.

Őszi érettség: Betakarítás ünnepe:
A „Tök jó nap” alkalmából a szülők először látnak a gyerekektől őszi játékfűzést, és ismerkedhetnek meg egymással.
Márton napja alkalmából egy családhoz megyünk. Szent Márton lúdja az ott játszott játékokban jelenik meg. A jövő évi bő termés biztosítására uzsonnára libazsíros-hagymás kenyeret eszünk.
Az időszakhoz kapcsolódó rajzolás, mintázás, kézműveskedési lehetőségek folyamatosan jelen vannak mindennapi tevékenységeinkben.

Mesék, dalos- és sportjátékok:
Meséink, dalos játékaink kapcsolódnak az adott időszak tevékenységeihez. Az egészségnevelés nagyon fontos területe a sport, a sportjátékokat is játékgyűjtésekből keressük az adott időszakhoz.

Népi időjárásra vonatkozó megfigyelések megbeszélésével, szólások, közmondások értelmezésével ismerjük meg a minket körülvevő külső környezetet. Az összegyűjtött termésekkel matematikai tartalmú játékokat játszunk.
A gyerekek megismerhetik a jeles névnapokhoz kapcsolódó szokásokat is (Erzsébet, Katalin, András).

„Téli álomban”: „Jaj, de nagyon hideg van”
Advent számunkra a várakozás, készülődés időszaka. Az időszak tevékenységeit a „tűz” köré építjük.
Az időszak jeles névnaposa Miklós. A gyerekek megismerik Miklós püspök legendáját. Közösen elevenítjük fel a Miklós napi ajándékozás paraszti hagyományait. Eljátsszuk „láncos Miklós” dunántúli szokását.
A karácsony családi ünnep, nekünk az a feladatunk, hogy erre a családi ünnepre ráhangolódjunk. Az ünnepre készülődésünk során beszélgetünk arról, hogy milyen varázserőt tulajdonítottak régen az asztalra helyezett ételeknek, tárgyaknak, láthatják az iskolások pásztorjátékát, régi karácsonyi gyermekdalokat tanulunk.

„Mindenben szem előtt tartsd a tisztaságot”
Vízkereszt napjától kezdődik el a farsangi időszak. Ebben az időszakban beszélünk a vízről is: a szentelt vízről, és a mindennapi élethez kapcsolódó vízről, amivel való takarékoskodás a környezeti nevelésünk része.

Az időszak jeles napja: Gyertyaszentelő Boldogasszony. Ezen a napon a gyerekek megismerkednek a gyertyamártással mint népi mesterséggel.

Farsang farkán óvodánk mindhárom csoportja délután a szülőkkel együtt „Falufeljáró” felvonulást tart. A gyerekeknek a hagyományos zsánerfiguráknak öltöznek, közben lány- és legénycsúfolókat mondunk, megjelenik egy tréfás álesküvő, amit a felnőttek játszanak, sok- sok mondókával, dalos játékkal, saját készítésű ritmushangszerekkel fűszerezve.

„Tavaszi újulás”
Ez az időszak a böjti játékokról, jeles névnaposokról, a húsvéti ünnepkörről szól, és egyik hangsúlyos nemzeti ünnepünk is ekkor van: március 15., amikor egy “toborzó játékot” játszunk. A „toborzó játék” ötlete a Gergely-járás szokásához kapcsolódik.

Az ünnephez kötődő jelképeket különböző technikákkal készíthetik el: pókfonással a kokárdát, agyagból a címert stb. El kell készíteniük a „Katonakönyvüket” is. Minden oldalra egy saját maguk által készített rajz kerül, amelyben a családi élet egyes elemeit, és az ügyességi játékok során elért eredményeket vezetik.

A lányokra marad a gondoskodás feladata, míg a fiúk ügyeskednek, ők foglalkoznak a ház körüli munkával, az állatok ellátásával. Mivel ez az ünnep böjti időszakra esik, olyan dalos játékokat játszanak, amit ebben az időszakban lehet: karikázót, zárt körjátékokat, kanyargó, vonuló játékokat.

„Dolgozni szaporán”
Ez a gyerekdalból kiemelt részlet jelzi, hogy a jó időben sokat tartózkodunk a szabadban, igyekszünk szinte minden tevékenységet kint végezni.
Tavasszal Szent György napjához, Szent Flóriánhoz (a tűzzel dolgozó mesterek védőszentje) illetve a fagyosszentekhez kötődő hagyományokat elevenítjük fel, munkajellegű tevékenységekhez kapcsolódó gyerekjátékokkal, mozgásos ügyességi játékokkal, mondókákkal, versekkel, mesékkel, kézműveskedéssel.
Az évet egy játszóval zárjuk, amiben olyan játékokat fűzünk össze, amit a gyerekek a réten, árokparton, a zöldben játszottak régen, mi ezt a Skanzen egyik tájegységében éljük újra.

Az óvodából az iskolába való átmenetben segít a Skanzen kondorfai iskolájában egy tanóra.
A gyerekek megkapják a vászontarisznyájukat, benne palatábla, palavessző, spongya. Elindulnak az iskolába, ahol a tanító várja őket. Ízelítőt kapnak minden órából, számolásból, írásból, olvasásból. Megismerik a regulákat és megtanulják a tanítás előtti és tanítás utáni imákat. Ezzel indítjuk a nagycsoportosokat iskolába.

Csoportjaink

Margaréta csoportMargaréta csoport: 24 fő

Óvodapedagógusok: Nyiscsák Istvánné és Petyus Krisztina

Dajka: Csalogányné Rimai Zsófia

Pedagógiai asszisztens: Cseke Flóra

 

Nefelejcs csoportNefelejcs csoport: 24 fő

Óvodapedagógusok: Erdeiné Kelemen Gyönygyi és Nagy Zsófia

Dajka: Kosznovszki Jánosné

 

 

Pipacs csoportPipacs csoport: 24 fő

Óvodapedagógusok: Szigethy Miklósné és Simon Péterné

Dajka: Rózsa Magdolna